Több alkalommal érintettük már az egyéb szakmai képzések területét; írtunk és beszéltünk arról, hogy egy megfelelően elkészített szakmai programkövetelmény (Szpk) jó alapja lehet a képzési programnak, majd ezáltal a teljes képzésnek.

Elkötelezettek vagyunk az iránt – erről a kifejezésről biztosan mindenkinek eszébe jut, hogy ez egy attitűd deszkriptor –, hogy ha elkészítünk egy szakmai programkövetelményt, annak szakmailag teljes körűnek, jól érthetőnek és a képzők számára jól felhasználhatónak kell lennie. Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy az adott programkövetelmény megadja a lehetőséget a képzési program egyéni igényeknek való megfeleltetésére, gondolunk itt például az óraszám meghatározására, a bemeneti feltételek rögzítésére és így tovább.

Egy jól használható szakmai programkövetelmény alapos munkát és átgondolást igényel, amelyhez kiindulási alap lehet egy DACUM tábla készítése (Developing a Curriculum, a DACUM tábla tömören megfogalmazva egy olyan táblázat, amely tartalmazza egy meghatározott munkakörre vonatkozó feladatcsoportokat és a feladatcsoportokhoz tartozó feladatokat. A munkakör elemzése műhelymunka során történik) az adott munkakörről, egy interjú az adott munkakörben dolgozóval, egy meghatározás a képzéssel elérendő célra vonatkozóan, tehát hogy mit tud, mire lesz képes az egyén, ha megszerzi végzettségét. Ne feledjük, egy Szpk elkészítésével, annak elfogadását követően nem csak saját képzési keretünket, hanem minden olyan felnőttképző munkáját meghatározzuk, akik engedélyt kívánnak szerezni az adott képzésre!

Az Szpk elkészítéséhez nyújt segítséget Dr. Farkas Éva: Segédlet a tanulási eredmények írásához a szakképzési és felnőttképzési szektor számára című legújabb kötete, amely egy tanulási eredmény módszertani segédlet. Mi már elolvastuk, így meggyőződéssel ajánljuk: http://tudasminta.hu/images_up/tanulasieredmenyek_VET_vegl_F%C3%89.pdf

Kellemes olvasást, hasznos időtöltést kívánunk!

Ha a módszertani kiadvány mellett egyéb szakmai segítségre is szüksége van, ne feledje a TudásMinta csapata a rendelkezésére áll. Szívesen vállaljuk szakmai programkövetelmények kidolgozását, véleményezését.

Az MKIK oldalán megtekintheti partnereink részére eddig elkészített és elfogadott szakmai programkövetelményeket:

• Holland módszerű szarvasmarha körmöző
• Fejő – és tejkezelő gép kezelője
• Inszeminátor (szarvasmarha)
• Kutya-fizioterapeuta
• Vízimentő természetes vizeken

Elérhetőségeink: info@tudasminta.hu, www.tudasminta.hu, www.facebook.hu/tudasminta

Nem, nem az öregedés az új témánk, hiszen nem brit tudósok legújabb kutatási eredményeiről van szó, hanem a december 30-án megjelent 42/2015. NGM rendeletről. Pontosabban annak egyik pontjáról.

A nemzetgazdasági miniszter egyes felnőttképzési tárgyú rendeleteket módosított még az óévben, amelyeknek január 1-jétől már érezhetjük is hatásait. Bárki elolvashatja az összes módosítást itt, vagy kérhet tájékoztatást tőlünk róla itt, mi azonban most a kedvenceinket kiemeljük Kedves Olvasóinknak.

Szakmai programkövetelmények. Többet is írtunk már, és írunk most is, a nyilvántartásban jelenleg 5 SZPK elkészítésében vettünk részt. Ha megnézzük az SZPK-kat szabályozó rendeletet, a kék kis kezek mutatják, hogy a jogalkotó számos változást eszközölt a jogszabályon. Nincs ok aggodalomra, az SZPK írásának alapvető szabályai nem változtak, a középpontban továbbra is a tanulási eredmények, a tanulási eredményeken alapuló szemlélet áll – erről a témáról később részletesebben is írunk majd. Összességében tisztázó, egyszerűsítő változások kerültek be a rendeletbe, de néhány újdonságot is találunk: ezek egy része az SZPK-k értékelésének objektivitását segíti, egy másik részük pedig  a szubjektivitást támogatja. Nézzük a főbb változásokat! (A változásokat pirossal jelöltük.)

A 2. § (1) dc)  pontja január 1-jétől:

….úgy került meghatározásra, hogy az óraszámok egymástól eltérőek, valamint a maximális óraszám nem haladja meg a minimális óraszám kétszeresét.

 Emlékszünk még arra, hogy hogyan magyaráztuk az SZPK fogalmát még 2013-ban? Valahogy így: az SZPK egy olyan dokumentum, amely az egyéb szakmai képzések ’SZVK’-ja – vagy több és jobb is lehet annál, ha korrekt és átgondolt a megírása –, egy keret, amelyek között mozogva a képző elkészítheti a saját képzési programját. Ez a változtatás biztosítja, hogy az SZPK-k valóban keretek legyenek, amelyeken belül a  képzőknek van lehetősége mozogni.

Az R3. 2. § (1) e) eb) alpontja: 

a legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület ellátásához szükséges szakmai kompetenciákat leíró szakmai ismereteket, készségeket és személyes kompetenciákat, társas kompetenciákat és módszerkompetenciákat tanulási eredmény alapú megközelítésben a javaslat tartalmazza…

Hurrá! Most már jogszabály is elvárja a tanulási eredmény alapú gondolkodást.

Az R3. 2. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

i) bemutatásra és indokolásra kerül, hogy a tervezett képzésre mely társadalmi-gazdasági területeken van szükség és

j) modulrendszerű felépítés esetén a  modul megnevezése megfelel a  tisztességes tájékoztatás követelményeinek, nem megtévesztő és utal a modulban foglalt szakmai követelmények tartalmára.

Az R3. 2. § (2) bekezdés a) pontjának alpontjai a felére csökkentek. Kevesebb, egyszerűbb, jobb, köszönjük!

Az R3. 2. § (5) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bizottság döntése alapján nem kerül nyilvántartásba az a javaslat,)

b) amelynek megnevezése, illetve az  abban szereplő szakmai végzettség megnevezése megegyezik, vagy megtévesztésig hasonló

ba) a nyilvántartásban szereplő szakmai programkövetelmény,

bb) az OKJ szerinti szakképesítés vagy

bc) az Fktv. szerinti hatósági jellegű képzés

És el is érkeztünk a bejegyzés címét adó változáshoz: 2016-ban a 40 az új 60?

Az R3. 2. § (5) bekezdés c)–e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bizottság döntése alapján nem kerül nyilvántartásba az a javaslat,)

c) amely, vagy amelynek valamely modulja megtalálható az  állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: követelménymodul rendelet)

d)  amelyben megtalálható az  OKJ-ban szereplő valamely szakképesítés szakmai kompetenciáinak több mint negyven százaléka, rész-szakképesítés esetén több mint hatvan százaléka, kivéve, ha a javaslatban szereplő szakmai kompetencia az  OKJ-ban szereplő szakképesítés szakmai kompetenciájának magasabb szintű elsajátítására vagy speciális szakmai ismeretek és szakmai készségek kialakítására irányul, vagy

e) amelyben megtalálható a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiben szereplő szakmai kompetenciák több mint negyven százaléka,”

A d) és e) pontokban megfogalmazottak igen jelentős változásokat tartalmaznak a korábbiakhoz képest – azt egyenlőre hagyjuk figyelmen kívül, hogy a c) pontban sikeresen bevezettek egy olyan kifejezést, amelyet aztán többet nem használnak a rendeletben - .

 Az eddig 60 %-os egyezés (legtöbb esetben) 40 %-osra változott. Azt továbbra sem határozza meg a rendelet, hogy mi alapján mérik vagy számolják a százalékokat ebben az esetben, így maradt az értékelők szubjektív megítélése – továbbra is. A változás azonban jelentős, figyeljünk tehát oda! Legegyszerűbben úgy kerülhetjük el a fejfájást és az SZPK javaslatunk elutasítását, ha nem írunk az OKJ-ban szereplő képesítéshez hasonló SZPK-t. Csak engedjük el.

Az R3. 2. § (5) bekezdése a következő f)–h) ponttal egészül ki: (A bizottság döntése alapján nem kerül nyilvántartásba az a javaslat,)

f) amelyben megtalálható a  kamara és a  Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara mesterképzéseinek kompetencia moduljaiban szereplő szakmai kompetenciák több mint negyven százaléka,

g) amelyben megszerezhető szakmai végzettség tartalma jogszabályban meghatározásra került,

h) amely alapján megszerezhető szakmai végzettség nincs összhangban a  szakmai követelmények leírásával, a bemeneti feltételekkel, a legjellemzőbb tevékenység, munkaterület leírásával.

A h) pontban jelölteket eddig is törekedtünk összhangba hozni, bár sajnos továbbra is meglehetősen szubjektív ez a terület.

Az R3. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A bizottság a szakmai programkövetelményt a nyilvántartásból törli, ha a szakmai programkövetelmény szakmai kompetenciái beépítésre kerültek

a) az OKJ-ban szereplő valamely szakképesítés szakmai kompetenciái közé,

b) a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási szakképzés valamely képzési és kimeneti követelményébe vagy

c) az  Fktv. szerinti hatósági jellegű képzés jogszabályban meghatározott valamely kompetencia moduljába vagy kompetenciái közé.

A módosításnak hála kiderült, hogy mit vizsgál felül a bizottság, illetve szankciót is rendeltek hozzá:

Az R3. 5. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

(1a) A  bizottság a  szakmai programkövetelmény nyilvántartásba vételének napjától számított minden ötödik évben megvizsgálja, hogy megvalósult-e képzés a nyilvántartásban szereplő szakmai programkövetelmény alapján készült képzési programok szerint. A kamara a bizottság vizsgálatának lefolytatása érdekében – a személyes adatok kivételével – adatot igényel a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivataltól (a továbbiakban: NSZFH).

(1b) Ha az  (1a)  bekezdés szerinti vizsgálat során a  bizottság megállapítja, hogy a  nyilvántartásban szereplő szakmai programkövetelmény alapján készült képzési programok szerint képzés nem valósult meg, a  szakmai programkövetelményt – a vizsgálatot követő tíz napon belül – a nyilvántartásból törli.

Tehát csak azok az SZPK-k maradhatnak,  amelyek a gyakorlatban is megvalósultak.

Ezek a mi kedvenc változásaink. Önnek is vannak kedvencei? Vagy esetleg olyan, amely értelmezésében nem biztos? Ossza meg velünk kommentben vagy e-mailben, még ma!

Fontos! A blogban leírt változások a jogszabály-módosításoknak csak egy részét ölelik fel. A teljes körű tájékoztatásért keresse fel a TudásMinta csapatát, kérjen egyéni tanácsadást személyesen vagy skype-on. Az elérhetőségeinkért keresse fel honlapunkat vagy Facebook oldalunkat!

„Ej ráérünk arra még” hangzott el többször is a jól ismert idézet, amikor a felnőttképzési engedéllyel rendelkező képző intézmények ellenőrzése került témaként terítékre. Egy igen sarkalatos pontja volt ezeknek a beszélgetéseknek a Minőségirányítási Rendszer (MIR) is, mint olyan, bár tény, hogy az előző héten még mindig csak a nagy kérdőjelek rajzolódtak ki a képzők feje felett.

2013-ban sokan meghökkenve álltunk a változások közepette, időről időre újabb és újabb jogszabályok jelentek meg, kapkodtuk a fejünket, hogy hogyan is folytassuk ezután. Ugyanakkor gyorsan elszaladt ez a két év, igyekeztünk megfelelni és tovább dolgozni az új jogszabályi környezetben, a munkára koncentráltunk és eközben talán néhányan elodáztuk az ellenőrzésre való felkészülést.

Habár ma, a második gyertyagyújtás után sokunknak már ünnepi a hangulatunk 2015. december 2-i közlöny kihirdetését követő 8. napon, valamint 2016. január 1-jétől újabb jogszabálymódosítások lépnek életbe, amelyek arra sarkallnak minket, hogy még egy évi végi hajrában felkészüljünk arra, ami az új évben vár ránk.

2016 januárjában megkezdődnek a 2 évenkénti hatósági ellenőrzések azoknál a felnőttképző intézményeknél, akik felnőttképzési engedéllyel rendelkeznek.

Egy kis ízelítő a 393/2013 Korm.rendelet Felnőttképzési intézmények ellenőrzésének részletes szabályairól című fejezetből:

„Az NSZFH az Fktv. 20. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzést első alkalommal a felnőttképzést folytató intézmény első engedélyének kiadását követő második naptári év december 31. napjáig folytatja le. Ezt követően az ellenőrzési időszakot naptári évre kell tervezni.” …

…„ Az NSZFH az ellenőrzés lefolytatása során olyan szakértőt rendel ki, akinek a felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakterülete igazodik a felnőttképzést folytató intézmény engedélyezett képzéseinek szakmai tartalmához. Az ellenőrzési eljárásban egy felnőttképzési szakértőt és legalább egy felnőttképzési programszakértőt kell kirendelni.„ (393/2013 Xi.12. Korm. rendelet 25. §)

„A szakértő az ellenőrzési eljárás során a felnőttképzést folytató intézménynél helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemle időpontjáról szóló értesítésben a felnőttképzést folytató intézményt fel kell hívni a szakértővel való együttműködés kötelezettségére, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire, kivéve, ha - a Ket. 57. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén - a helyszíni szemlét előzetes értesítés nélkül kell lefolytatni.” 393/2013 Xi.12. Korm. rendelet 26. §)

Az ellenőrzések során többek között vizsgálják, hogy a felnőttképzési intézmény rendelkezik-e a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint kialakított és működtetett minőségbiztosítási rendszerrel, és kétévente elvégeztette-e a kötelező külső értékelést.

Áttekintésre kerülnek a képzési programok, aszerint, hogy megtörténtek-e kötelező módosítások, az ellenőrzés során megtekinthetik a képzési tevékenységre vonatkozó hirdetéseket és tájékoztató anyagokat (ne feledkezzünk meg az internetes megjelenésről!), továbbá egyéb, a Fktv. szerinti előírások betartását.

Tehát Kedves Képző ébresztő, bizony az a „majd két év múlva” itt van!

Egy későbbi blogbejegyzésünkben részletesen is foglalkozunk a változásokkal, addig is javasoljuk áttekintésre a 2015. decemberi 2-i közlönyt, továbbá az Fktv. és vonatkozó rendeleteinek leporolását és újbóli fellapozását! Ha a felkészülésben, hiánypótlásban, átalakításban vagy csak egy tanácsadás erejéig segítségére lehetünk, forduljon hozzánk bizalommal az info@tudasminta.hu elérhetőségen!

Többször tapasztaltuk már, hogy a felnőttképzési szakértők különbözőképpen látják a világot. Ezzel nincs semmi baj, különbözőek vagyunk. 2 éve működünk (igen, ma van a születésnapunk!), és ezalatt mi hárman is számtalanszor láttuk máshogy nem csak a világot, de annak olyan kis szegletét is, mint a felnőttképzési törvény szabályozása.

 A baj akkor kezdődik, amikor ebből az ügyfélnek, résztvevőnek, partnernek, felnőttképzési intézménynek (Önnek) kára származik.

Születésnapunk alkalmából engedje meg, hogy mi adjunk ajándékot Önnek! Íme, 2 éves működésünk során gyűjtött tapasztalataink, néhány jó tanács formájában:

• Amikor egy szakértő segítségét kéri, minden esetben személyes találkozón egyeztesse vele az együttműködés feltételeit! Miért? Mert így besegítenek az ösztönei az első benyomás kialakulása során! Fontos, hogy az, akire rábízza vállalkozása, intézménye adatait, saját szellemi termékét, működésének titkait, szimpatikus legyen Önnek! Ha a szakértő munkájának minőségét nem is tudja külseje vagy beszéde, gondolkodása alapján megítélni, azt el tudja dönteni, hogy szeretne-e vele együtt dolgozni. Ha az ösztönei azt súgják, nem ez a szakértő a megfelelő Önnek, keressen mást!
• Minden esetben jelezze jelentéktelennek tűnő igényeit a szakértő felé! Miért? Lehetséges, hogy nem is tud róla, hogy igényei milyen változásokat eredményeznek a képzési programban, szakmai programkövetelményben vagy minőségirányítási rendszerben! Bármilyen apró információ hiánya okozhat a későbbiekben bonyodalmat, de legjobb esetben is a hiányok felfedezése után, utólag kell ezeket majd beilleszteni a már elkészült produktumba, és ez időveszteséggel jár Önnek.
• Mindig tekintse át az elkészült anyagot, mielőtt a hatóságnak továbbítja azt! Miért? Lehet, hogy evidensnek tartja ezt a lépést – akkor Önnek gratulálunk! -, de sajnos sokan elmulasztják. Az igények pontos meghatározása után is előfordulhat, hogy a szakértő valamit félre értelmezett, vagy esetleg elfelejtett – emberek vagyunk, hibázunk, de ennek ki kell derülnie!
• Merjen kérdezni! A törvényi előírásokat nem könnyű értelmezni, Önnek azonban azok alapján kell működnie a későbbiekben! Ha hosszú távú együttműködést köt is a szakértővel, és a képzési folyamat minden lépésénél Ön mellett fog állni, akkor is hasznos, ha ismeri, mi miért történik! Itt is igaz: jelentéktelennek tűnő kérdések is fontosak lehetnek!

Legyen Ön is tudatos megrendelő, hiszen ez a magatartás gyorsítja és megkönnyíti a közös munkát – a megfelelő szakértővel! Bízzon azonban a választott segítője tudásában, képességeiben, és adjon neki annyi szabad kezet, amennyire szükség van!

2 év alatt számtalan típusú megrendelővel és szakértővel találkoztunk, így biztosan állíthatjuk, mindenki megtalálja a párját a felnőttképzésben. Csak merjen keresni!

Ha úgy érzi, mi szimpatikusak vagyunk, tegyen egy próbát! (A képek 2 évvel ezelőtt készültek, de ígérem, nem sokat változtunk.)

Szolgáltatásaink listáját itt találja, kapcsolatba lépni itt tud velünk: info@tudasminta.hu

Miért fontos?

A szakmaszerkezeti döntés, az adott tanévre (lentebb a 2016/2017-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés linkjét találja meg) vonatkozóan, az iskolarendszerben oktatható hiányszakmákat határozza meg, beletekintve arra kapunk választ, hogy az egyes megyék és fenntartók mely szakmákban kapnak államilag támogatott korlátlan vagy meghatározott számú helyet. A szakmaszerkezeti döntés határozza meg tehát, hogy melyek azok a szakmák, amelyek indíthatóak iskolarendszerben, nappali tagozaton, intézményenként és a támogatás mértékét illetően.

Kinek fontos?

Röviden: mindenkinek.

A tanulóknak, akiknek a szakmaszerkezeti döntésnek megfelelően szakmánként és tanulmányi eredményenként eltérő ösztöndíj is jár, valamint lényegében meghatározza, mit tud iskolarendszerű képzésben tanulni a tanulni vágyó fiatal, és azt hol teheti meg (hiszen nem minden szakma tanulható minden iskolában, továbbá nem minden intézmény indíthat azonos számban képzéseket).

A gazdálkodó szervezeteknek, ők a lehívható normatívára vonatkozóan kapnak fontos információkat.

A felnőttképzőknek, akik e tábla alapján látják, melyek azok a képzések amelyek nem támogatottak, így tervezni tudnak arra vonatkozóan, hogy milyen képzéseket szervezzenek (például olyan “divat-képzések”  szervezése, amelyekre bár igény van, az állam azonban nem támogatja iskolarendszerben történő oktatását, vagy olyan korlátozott számban érhető el a képzés, amely mellett szükség lehet a felnőttképzők kínálatára is az adott szakmából).

A 2016/2017 szakmaszerkezeti döntést pedig itt éri el: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK15149.pdf

Felnőttképző, és esetleg a szakmaszerkezti döntés átolvasását követően hiányát érzi egy szakmának, amelyet szívesen oktatna? Forduljon hozzánk bizalommal, segítünk az engedélyeztetésében és a képzés lefolytatásában is!

A nive.hu-n megjelent a Felnőttképzési Szakértői Bizottság levele a képzési programokat minősítő programszakértők részére. "Az elmúlt időszakban egyre többször tapasztaljuk azt a nemkívánatos tendenciát, hogy az engedélyezési eljárások során benyújtott, szakértők által előminősített képzési programok szakmai kidolgozottságának színvonala csökken." - olvasható a felhívásban.

Egyetértünk. Ez a felhívás azonban nem csak az előminősítést végző szakértőknek szól.

A képzési program elkészítésének funkciója nem csupán az engedély megszerzése, hanem az érdeklődők tájékoztatása, a képzés menetének megtervezése és átgondolása is.

Egy jó képzési program hasonlóan hasznos a képzés iránt érdeklődőknek és a képzést szervezőknek is.

Egy jó képzési program elkészítése képzés - és tananyagfejlesztés is. 

Munkánk során minden esetben igyekszünk olyan, a megrendelőnk igényeihez igazított képzési programot elkészíteni, ami nem csupán a jogszabályok formai és tartalmi előírásainak felel meg, hanem jól érthető, alkalmazható és a képzés során is hasznosítható lesz. Ennek eredményeképpen képzési programjainkat több előminősítést végző szakértő is méltatta már, többek között Eperjesi Éva Zsuzsanna is:

A TudásMinta Felnőttképzési Bt-vel 2014. június hóban kerültem közvetett kapcsolatba, amikor az általuk elkészített képzési programok előzetes szakértői minősítésére kértek fel.

A TudásMinta Felnőttképzési Bt. által készített képzési programok felépítése és tartalma teljes mértékben megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Először minősítettem olyan képzési programokat, amelyek teljes részletezettséggel tartalmazták a modulzáró vizsgák leírását, szervezését és dokumentálását is, amelyek rendszerint kimaradnak a képzési programokból.

A képzési programokat a tartalmi megfelelőség mellett formai szempontból is az igényesség jellemezte.

A közös munka tapasztalati alapján megállapítottam, hogy lehet olyan színvonalas képzési programot összeállítani, amelyek nemcsak a jogszabályi kötelezettség miatt az „irattárnak” készülnek, hanem valóban hasznos információt nyújtanak a képzésben résztvevők számára.

Ha szeretné képzési programját már az előminősítésre is megfelelő minőségben elküldeni, tekintse át szolgáltatásainkat, és keressen fel minket! 

A címben megjelölt felhívás egészében:

Tisztelt Szakértő Kollégák!

Az elmúlt időszakban egyre többször tapasztaljuk azt a nemkívánatos tendenciát, hogy az engedélyezési eljárások során benyújtott, szakértők által előminősített képzési programok szakmai kidolgozottságának színvonala csökken.

Számos esetben előfordul, hogy bizonyos követelményekhez csak jogszabályi hivatkozásokat írnak be a program készítői (pl. Személyi feltételek: a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 5. §. alapján, Tárgyi feltételek: a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint).

Ugyancsak túlzottan általános, és sok esetben, a képzés tartalmát figyelembe véve egyáltalán nem életszerű a célcsoport megjelölése (pl: minden felnőtt).

A képzési program tananyagegységeinek tartalmi kidolgozottsága is nagyon eltérő, előfordul, hogy 40 órás tananyagegység tartalma 1-2 tőmondatban kerül kifejtésre, ami alapján nem ítélhető meg, hogy valójában mit fog nyújtani a képzés.

Szintén sokszor előfordul, hogy nem OKJ-s képzések esetén a képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer leírását néhány szóban teszik meg. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. trv. 17. § b) pontja alapján a felnőttképzést folytató intézmény köteles a képzési programhoz való hozzáférést az ügyfelek részére biztosítani.

Az FSZB álláspontja szerint a törvény ezen szakasza fogyasztóvédelmi szempontokat is érvényesít, az is célja, hogy a képzésben résztvevők, mint fogyasztók, meg tudják ítélni, hogy az adott képző intézménynél, az adott képzési program alapján kívánnak-e tanulni.

A jogszabályi hivatkozásokból a résztvevő nem kap információkat arra vonatkozóan, hogy a képző valójában milyen végzettségű oktatót fog alkalmazni, milyen tárgyi feltételeket biztosít, az sajátja-e, vagy csak bérli, így kevésbé képes megítélni a képzés várható szakmai színvonalát, a képző intézmény gazdasági stabilitását.

Az 1-2 mondatos tartalmi meghatározások nem nyújtanak elegendő információt egy hosszabb tananyagegységről, ugyancsak nem elégséges néhány szóban meghatározni a résztvevők teljesítményének értékelését.

Az oktatói végzettség esetében – azok sokszínűsége miatt – elfogadhatónak tartjuk például a „gépipar/villamosipar stb. területén szerzett felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség” megfogalmazást, ha a képzési program speciális volta nem indokolja ennél konkrétabb szakmai végzettség (vagy tapasztalat) megfogalmazását.

Kérjük a Tisztelt Szakértő Kollégákat, hogy a jövőben a képzési programok szakértői minősítése során fokozott figyelmet fordítsanak a fenti követelmények érvényesülésére, a képzési programban az adott intézmény és képzési program sajátosságainak megfelelően legyenek meghatározva a képzés feltételei, követelményei, és nyújtsanak elegendő információt a képzés tartalmáról.

 

Üdvözlettel:
Felnőttképzési Szakértői Bizottság

(https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=607, 2015.09.30.)

A TudásMinta blogot indít! 

Miért?

Mert még naprakészebben szeretnénk tájékoztatni a felnőtt érdeklődőket képzésekről, tanulásról, fejlődési lehetőségekről.

A TudásMinta 2013-ban alapult meg Szegeden Ipacs Virág Réka, Rendek Tímea és Forrai Szilvia, okleveles andragógusok közreműködésével.

A vállalkozást az a szakmát érintő változás hívta életre, amely 2013 nyarán kezdett kirajzolódni. A 2013 szeptemberétől hatályos felnőttképzési jogszabály egy működő rendszert állított teljesen új pályára, számos változást hozva a felnőttképzők életébe, mindennapi tevékenységébe. A jogszabályok pedig sűrűn változnak...

Hisszük, hogy szakmai elhivatottságunk, szorgalmunk és folyamatos szakmai továbbképzésünk alkalmassá tesz minket arra, hogy segítsük az országban működő felnőttképzési tevékenységet végző intézményeket, vállalkozásokat, magánszemélyeket a jogszabályok útvesztőinek átlátásában, munkánkkal hozzájáruljunk az ő munkájuk sikeréhez!

Ha jobban meg szeretne ismerni minket és munkásságunkat, keresse fel honlapunkat: www.tudasminta.hu